Az egy�ni meg�llapod�s csak akkor k�thet� meg, ha a munk�ltat� az adott munkak�rre nem tud felvenni m�sik munkav�llal�t, vagy ha az adott munkak�r speci�lis felk�sz�lts�get, gyakorlatot ig�nyel. Ez a meg�llapod�s csak �r�sban, s legfeljebb egy�ves id�tartamra k�thet� meg, a legfeljebb 10 dolgoz�t foglalkoztat�kn�l maximum egy dolgoz�val, 10 dolgoz� feletti l�tsz�mn�l a dolgoz�k sz�m�nak 10 sz�zal�k�ig.

Az egy�ni meg�llapod�s lehet�s�g�t az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�cs munkav�llal�i oldala er�sen b�r�lta a t�rv�nyjavaslat t�rgyal�sa sor�n. Szerint�k ez tov�bb er�s�ti a dolgoz�k kiszolg�ltatotts�g�t. A munk�ltat�i oldal viszont az egyik alapvet� elv�r�sak�nt fogalmazta meg ezt a lehet�s�get.

A m�dos�t�s egy m�sik eleme az �gyeleti id�re vonatkozik. Ezek szerint a j�v� �v janu�r elsej�t�l teszi k�telez�v�, hogy a munk�ltat� az �gyeleti �s az �gyeleti id�n k�v�li rendk�v�li munka eg�sz�vel kalkul�ljon a napi legfeljebb 12, a heti legfeljebb 48, illetve k�szenl�tn�l a napi legfeljebb 24, a heti legfeljebb 72 �r�s munkaid� sz�m�t�sakor.

Azt, hogy az �gyeletet is munkaid�k�nt kell figyelembe venni - mert a munkav�llal� a munk�ltat� �ltal kijel�lt helyen tart�zkodik, teh�t nem rendelkezik szabadon idej�vel -, az Eur�pai B�r�s�g mondta ki t�bb perben is a k�zelm�ltban. T�bbek k�z�tt ezt az elvet is �rv�nyes�teni k�v�nja a Munka T�rv�nyk�nyve.